Nyírgyulaj Község Önkormányzat
Képviselő-testületének
5/ 2005. (IV.12 )
rendelete
A helyi állattartás szabályairól
Nyírgyulaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
(1) A rendeletet Nyírgyulaj község közigazgatási területén kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya kiterjed:
a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (a továbbiakban állattartó);
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik;
c) a közterületen megvalósuló állattartásra;
d) a kóborállatokra.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre
Értelmező rendelkezések
2. §
A rendelet alkalmazása szempontjából
1. gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl stb.), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), illetve vadak (fácán, fürj stb.);
2. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat;
3. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1.§-ában meghatározott állat;
4. Vágóállat: a hús-, bőr-, szőrme-és egyéb termékek előállítás céljából tenyésztett és tartott állat;
5. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei;
6. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ;
7.a ) nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább
- harminc ló, vagy
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske, vagy
- száz sertés, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy
- ötven anyanyúl és szaporulata
elhelyezését teszi lehetővé;
8. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, 1 sertés, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak;
9. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el;
10. Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja;
11. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja;
12. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (Tvr.) 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb;
13. Ebsétáltatás: közterületen -ha a rendelet eltérően nem rendelkezik- minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése;
14. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
II. Fejezet
Az állattartás közös szabályai
3. §
(1) Nyírgyulaj Község közigazgatási területén állat az 1. mellékletében meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.
(2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(3) A 2. § 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek (illetékes bizottságnak) a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.
4.§
(1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
5. §
(1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatot -különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
6. §
(1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
7. §
(1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. §
Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
9. §
Az önkormányzat közigazgatási területén belül a lakótelepek területén, Kossuth téren Mártírok út 1. számtól- Mártírok út 17 számig, Bajcsy-Zs u 1 számtól- Bajcsy_Zs u 19 számig, Petőfi u 1 számtól- Petőfi u 17 számig határolt területen veszélyes és veszélyesnek minősített eb, vadállat, illetve veszélyes állat még ideiglenes jelleggel sem tartható.)
Kóborállatokra vonatkozó szabályok
10. §
(1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik.
(2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltására az Ávt. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.
(3) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.
(4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételükről intézkedni.
Állatbetegségek megelőzése és leküzdése
11. §
(1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.
(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) intézkedik.
12. §
(1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.
(2) Az állati hulladék begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét a gyepmester végzi a Gyepmesteri telepen (Cím: Nyíregyháza, Zombori bokor 5.)
13. §
(1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.
14. §
Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.
15. §
(1) A gyepmesteri telepről állati hullát, hulladékot kiszállítani tilos. Ez alól kivétel az Állatifehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodás alapján.
(2) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását a gyepmester végzi el.
III. Fejezet
Az állattartás különös szabályai
Ebtartás
16. §
(1) Nyírgyulaj Község közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 3 eb -és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt estben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.
17. §.
(1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.
(2) A telep, ház bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.
(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
18. §
(1) Közterületen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet - a 20 cm marmagasságú eb kivétetével - csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az e területen keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Ez a takarítási és bemutatási kötelezettség az ebfuttató helyekre nem vonatkozik.
19. §
(1) Tilos ebet - a vakvezető eb és a jelző eb kivételével - beengedni vagy bevinni
a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.
b) oktatási, egészségügyi, szociális, kultúrális intézmény területére és kegyeleti helyre,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra,
d) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.
(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.
20. §
(1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni ( a polgármesteri hivatalba leadni ), megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének, valamint átadni.
(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:
a) minden három hónaposnál idősebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint:
1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
2. az első oltást követően 6 hónapon belül,
3. ezt követően évenként;
b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni;
c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni.
Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása
21. §
A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9. §, ill. a 16 -20. §-ra.
22. §
(1) Családi házban és udvarán háztartásonként-fajtára való tekintet nélkül 3 macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.
.
(2) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.
(4) A macskatartásra egyebekben a 16. § (3), a 18.§ (2), illetve a 19. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
HASZONÁLLAT TARTÁSA
23.§
(1) A haszonállat tartásához az állattartással érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása szükséges.
(2) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, tilos továbbá az állatot az ingatlanról közterületre felügyelet nélkül kiengedni.
24.§
Haszonállatot tartani tilos:
a) közintézmények, temetők, sportpálya telekhatárától számított 50 méteres körzetben,
b) élelmiszer-előállító, -feldolgozó egységek, élelmiszerboltok, élelmiszerraktárak, üzemi konyhák, vendéglátó-ipari egységek, üzletek épületétől számított 50 méteres körzetben.
25.§
(1) Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet, helyiséget és melléképítményt (továbbiakban: állattartó épület) az építésügyi és környezetvédelmi jogszabályokban, valamint az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően lehet létesíteni.
(2) Az állattartó épületeket könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. Az épületek takarításáról szükség esetén, de naponta legalább egyszer, a kártékony állatok, rovarok irtásáról rendszeresen, mélyalmos állattartás esetén a trágyaszag megszüntetéséről folyamatosan gondoskodni kell. Az épületek falát mésztejjel vagy más megfelelő anyaggal szükség szerint, de évente legalább egyszer fertőtleníteni kell.
(3) A trágya- és trágyalé-gyűjtő ürítéséről szükség szerint, a nyári időszakban hetente legalább egyszer gondoskodni kell. A trágya- és trágyalé-tartóba, silótárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni. Tilos a trágya gyűjtése és tárolása mindazokon a helyeken, ahol ezen rendelet az állattartást tiltja.
(4) A település azon településrészein, ahol a haszonállat-tartás céljára szolgáló épületek koruknál és építésüknél fogva nem felelnek meg az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak, úgy ezen rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és azóta folyamatosan gyakorolt állattartás esetén, kérelemre, a szakhatóság előzetes véleményét figyelembe véve engedély alapján tartható haszonállat.
(5) Ezen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat.
Méhek tartása
26§
(1) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a 15/1969.( XI.6, ) MÉM számú rendelet – valamint az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok – megtartása mellett, az alábbi korlátozással lehet:
(2) A méhek aktív időszakában ( április 15-től szeptember 15-ig ) a kertes családi házas ingatlanokon a (3) bekezdésben rögzített méhcsalád tartható. A többi méhet vándortanyán kell tartani, mely belterületen is létesíthető amennyiben 200 méteres védőtávolság biztosítható a lakott épületektől. A méhészettől 50-50 méterre „Vigyázat méhek!” feliratú figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
Nyugalmi időszakban ( szeptember 16- április 14-ig ) a méhcsaládok száma nem esik korlátozás alá.
(3) A méhkaptár legkisebb védőtávolsága a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség
falától
Védőtávolság Méhek
( méter ) (család )
-----------------------------------------------------
15 5
25 10
Szabálysértés
27. §
(1) Szabálysértést követ el -ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik- és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:
a) aki az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéséket megszegi;
b) aki a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú ebnél többet tart;
c) aki a közterületen keletkezett állati szilárd ürüléket nem távolítja el haladéktalanul;
d) aki 2. mellékletben meghatározott ebfuttatási területeken kívül ebfuttatást végez;
e) aki a 21. § (1 ) és (2 ) bekezdésében meghatározott számú macskánál többet tart;
f) aki az állati hulladékot ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodik;
28. §
A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
29. §
(1) Ez a rendelet 2005.július 1-én lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Szabó Istvánné sk – mb.jegyző Becsei György sk. – polgármester
1.számú melléklet
Állattartási védőtávolságok
Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek, melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok
|
|
Védőtávolság (m) |
|
|
|
|
|
Megnevezés |
szomszédos lakó- vagy főépülettől |
ásott |
fúrt |
csatlakozó vízvezetéktől, kerti csaptól |
egyéb mellék- építménytől |
|
|
|
kúttól |
|
|
|
|
Kutyaól |
10 |
6 |
6 |
6 |
6 |
|
Kis haszonállat ketrece, ólja, kifutója |
10 |
10 |
8 |
6 |
6 |
|
Közepes és nagy haszonállat istállója, ólja, kifutója |
12 |
15 |
10 |
8 |
6 |
|
Trágya- és trágyalé-tároló, komposztáló, siló és szeméttároló |
12 |
15 |
15 |
8 |
12 |
Nagytestű és egyéb gazdasági haszonállat ( szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly, sertés, juh, kecske ) esetében:
3 db-ig 10 méter
4-10 db-ig 15 méter
10 db fölött külterületi tanya,
major