Nyírgyulaj Község Önkormányzata
Képviselő-testületének
9/2007.(IX.14.) sz.
R E N D E L E T E
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról és igénybevételéről
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szociális tv.) 1.§. (2) bekezdése, 25.§. (3) bekezdése, 26.§., 32.§. (1) (3) bekezdése, 37/D.§. (2) , 38.§. (1) (9) bekezdése, 40.§. (2), 45.§.(1), 46.§.(1), valamint a 2004. évi CXXXVI. törvény 24.§. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
(a szociális tv. 1-4.§-aihoz)
1.§.
(1) A Szociális rendelet hatálya kiterjed Nyírgyulaj Község Közigazgatási területén élő
- lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
- bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
- letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
- a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
- a Szociális tv. 6.§-ában meghatározott hajléktalan személyekre,
- továbbá a Szociális tv. 7.§. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Tv. Rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
- A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint a Szociális tv. 32/B.§. (1) bekezdés meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális bizottsági rendszerek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és a családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körben tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) A Képviselő-testület vagy az átruházott hatáskör címzettje (továbbiakban: a szociális hatáskör gyakorlója) az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott előirányzatig szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára a Szociális rendeletben meghatározott pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásokat biztosítja.
(3) A Képviselő-testület a pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás biztosítására vonatkozó hatáskörei átruházásáról hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik.
(4) Ha a szociális hatáskör gyakorlója a szociálisan rászorultak részére a Szociális tv-ben meghatározott ellátásokon túl egyéb ellátást is biztosítani kíván, úgy arra csak akkor kerülhet sor, ha ennek fedezetét az éves költségvetésben megteremti. Ezen esetben az ellátás biztosítását, annak formáját és annak feltételeit rendeletben kell szabályozni.
2.§.
A szociális tv. 4.§. (1) bekezdés szerinti fogalom meghatározásokon túl – irányadó fogalmak:
a) Nyugdíjminimumon a kérelem elbírálásakor érvényben lévő – a külön jogszabályban meghatározott – öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kell érteni.
b) A jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél a megelőző egy év. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező köteles a munkaügyi központ igazolását csatolni arról, hogy regisztrált munkanélküli, vagy azt igazolni, hogy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik.
c) A lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamit az ezzel összefüggő fogalmak, meghatározások (pl. lakószoba, komfortfokozat stb.) tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló törvényben meghatározottakat kell érteni.
d) Saját jogú öregségi nyugdíjas az, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogon öregségi nyugdíjban részesül.
e) Közmunkán azon munkát kell érteni, amely a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló Korm. R. szerinti közfeladatok ellátásának elősegítése, illetve az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban való foglalkoztatás keretében valósul meg.
f) Közhasznú munkán a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátását illetve az által önként vállalt, a lakosságot vagy a települést érintő feladat ellátását, valamint a közhasznú tevékenység folytatását kell érteni.
g) A települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munkán (a továbbiakban: közcélú munkán) minden olyan a foglalkozás elősegítése érdekében szervezett és állami, vagy önkormányzati feladat elvégzésére irányuló tevékenységet kell érteni, amelynek ellátásáról az önkormányzat jogszabály alapján gondoskodik. Ez lehet jogszabály szerint elvégezendő kötelező közfeladat, közhasznú tevékenység, valamint az önkormányzat rendeletében önként vállalt feladat. Ilyen típusú munkák különösen a következők:
- Kül- és beltéri utak, árkok és egyéb közterületek tisztítása,
- Illegális szemétlerakó helyek felszámolása,
- Belterületi árkok, útpadkák kialakítása, járdák javítása,
- Parkok, temetők tisztítása, fűnyírása,
- Önkormányzati intézmények felújításához, karbantartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó munkák,
- Szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzése: házi segítségnyújtásra szoruló jogosultak részére segítségnyújtás (pl.: tüzelő előkészítése, bevásárlás, gyógyszer kiiratása a háziorvosnál stb.)
h) Közhasznú tevékenységen a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26.§-ának c) pontjában felsorolt tevékenységeket kell érteni.
II. FEJEZET
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK FORMÁI
(a Szociális tv. 25-26.§-aihoz)
3.§.
(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
(2) A szociális hatáskör gyakorlója a Szociális tv-ben, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára
a) rendszeres szociális segélyt,
b) ápolási díjat,
c) átmeneti segélyt,
d) lakásfenntartási támogatást,
e) időskorúak járadékát,
f) temetési segélyt (továbbiakban együtt: pénzbeli ellátások),
g) ezen túl szociális ösztöndíj támogatást biztosít.
(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátásokat a Szociális tv-ben megállapított – kötelezően biztosítandó – mértékben nyújtja.
III. FEJEZET
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK ELJÁRÁSI RENDJE
(a Szociális tv. 32.§-ához, valamint 5-24.§-aihoz kapcsolódó eljárási rendelkezések)
4.§,
(1) A Szociális rendeletben szabályozott valamennyi pénzbeli ellátás esetén a kérelmet a Polgármesteri Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni. A jogosultság elbírálásához a vagyoni és jövedelmi viszonyok igazolásáról szóló nyilatkozatot – az irányadó időszakra vonatkozó igazolások (vagy azok hiteles, elfogadható másolata) egyidejűleg csatolása mellett – valamint az egyéb okiratokat (bizonyítékokat) a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló jogszabály szerint kell a kérelemhez csatolni.
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a kérelmező által lakott lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazolni kell. Igazolás az adásvételi/bérleti szerződés, a tulajdoni lap, műszaki alaprajz, használatba vételi engedély amennyiben a lakás alapterületét tartalmazza, ennek hiányában a kérelmező által készített lakás alaprajz és ügyfél nyilatkozata is megfelelő.
(2) Ha a Hivatalnak hivatalos tudomása, vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket a Hivatal készíti elő döntésre a szociális hatáskör gyakorlója felé.
5.§.
(1) Ha a pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultságot – ide nem értve a lakásfenntartási támogatást – jogerősen megállapítják, úgy az ellátás a kérelem benyújtásáról esedékes. A megállapított ellátást a jogosultság napjáig kell folyósítani. Ha a jogosultság nem a hónap első napjától keletkezik, vagy nem a hónap utolsó napjával szűnik meg, vagy szünetel, úgy a töredék hónapra az ellátás összegét az idevonatkozó jogszabály alapján számítva kell biztosítani.
(2) A folyósítás valamennyi pénzbeli ellátás esetén a Szociális rendeletben meghatározottak szerint történik.
(3) A megállapított rendszeres pénzbeli ellátást utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A folyósításáról a jegyző (a továbbiakban: Jegyző) gondoskodik.
(4) A rendszeres pénzbeli ellátás kifizetése a jogosult választása alapján:
a) Postai kifizetési utalványozás – lehetőség szerint mágneslemezen történő feladás és továbbítás – vagy
b) Az ügyfél által, javára (nevére) nyitott lakossági folyószámlára történő utalványozás alapján kerül sor.
(5) A rendszeres pénzbeli ellátás esetén – a (3-4) bekezdésben szabályozott rendtől eltérőn, csakis rendkívül indokolt esetben és kérelemre (pl.: kórházi ápolás, haláleset, elemi csapás stb.) – a Polgármester engedélyezhet eltérő kifizetést.
(6) A lakásfenntartási támogatást az ún. közüzemi díjak viseléséhez nyújtott támogatás esetében úgy kell megállapítani, hogy az – elsődlegesen – közvetlenül a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosultnak kerüljön folyósításra, átutalásra. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást, mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják.
(7) A megállapított rendszeres pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását évente egy alkalommal – folyamatosan, legkésőbb a megállapítást, illetve a felülvizsgálatot követő 12. hónapban – felül kell vizsgálni. A feltételek meglétét a Jegyző az évenkénti felülvizsgálatok között is figyelemmel kíséri, s azok hiánya esetén igénybe vett ellátás Szociális tv. Szabályai szerinti visszafizetését rendelheti el.
IV. FEJEZET
A PÉNZBELI TÁMOGATÁS FORMÁI, FELTÉTELEI
6.§.
IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA
(a Szociális tv. 32./B-32/E. §-aihoz)
A szociális hatáskör gyakorlója – a Szociális tv. Rendelkezései szerint – időskorúak járadékában részesíti a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező idős korú szociálisan rászorult személyt.
7.§.
RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY
(a Szociális tv. 37/A-G. §-aihoz)
(1) A szociális hatáskör gyakorlója – a Szociális tv. És e rendelet rendelkezései szerint – rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki_
- egészségkárosodott, vagy
- nem foglalkoztatott
- vagy támogatott álláskereső
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és a nem foglalkoztatott személy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.
(2) A nem foglalkoztatott személy a Szociális tv. 37/A. (3) bekezdés c-d. pontjában szabályozott megelőző együttműködést az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltségével – a Flt. Szerinti együttműködéssel – köteles teljesíteni.
(3) A nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély megállapításnak és folyósításának feltételeként – a Szociális tv-ben meghatározottakon túl – köteles együttműködni_
- Nyírgyulaj Község Önkormányzatával (Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda),
- Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Irodájával (4311. Nyírgyulaj, Bajcsy Zs. u. 3.),
- Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltségével (4300. Nyírbátor, Kossuth u. 16.).
(4) Az önkormányzat az együttműködésre a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központot (továbbiakban: Intézmény) jelöli ki. Az Intézmény a megállapított rendszere szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében köteles betartani a Korm. Rendeletben foglaltakat. Az Intézmény a beilleszkedési program feltételeinek biztosítása érdekében együttműködik a Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltség Vezetőjével.
(5) A (3) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a nem foglalkoztatott személy
- a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Irodájánál nyilvántartásba véteti magát és
- az egyéni beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
- teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
(6) A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele az e bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő program valamelyikében való részvétel.
A beilleszkedést segítő programok – a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – típusai:
- a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Irodájával való kapcsolattartás,
- a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel,
- munkavégzésre történő felkészítés,
- a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel különösen az általános iskolai végzettségnek és az első szakképesítés megszerzése,
- a közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel,
- a munkaügyi központtal való együttműködés (álláskeresőként nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködés). A döntésbe a munkaügyi központ szakemberét is be kell vonni.
(7) A nem foglalkoztatott személy a Kistérési Szociális és Pedagógiai Központ Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Irodájával történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:
- meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Családsegítő Csoportjánál,
- részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában,
- megállapodást kell aláírnia az egyéni beilleszkedését segítő program megvalósítására, a nyilvántartásban vételtől számított 60 napon belül,
- eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak,
- szükség szerint – de legalább háromhavonta – meg kell jelennie Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Irodánál,
- folyamatosan kapcsolatot kell tartania a családgondozóval.
(8) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség első alkalommal megszegi – ide nem értve a (9) bekezdésben foglaltakat – akkor az együttműködési kötelezettség megszegését követő hónap 1. napjától a segélyt csökkentett összegben 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani.
(9) Ha rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten vagy súlyosan megszegi akkor a segélyre való jogosultságát a segély összegének folyósításával egyidejűleg az együttműködési kötelezettség megszegését követő hónap 1. napjától kell megszüntetni.
(10) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésnek kell tekinteni a Szociális tv. 37/B. §. (2) bekezdés b.) pontjában foglaltakon túl, ha:
- a segélyben részesülő a (7) bekezdésben megfogalmazott kötelezettségeknek a jogerős határozat kézhezvétele ellenére egyáltalán nem tesz eleget,
- a rendszeres szociális segélyben részesülő neki felróható okból a közcélú munkára vagy közmunkára vonatkozó idézésre nem jelenik meg,
- a Szociális tv. 25. §. (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot a segélyben részesülőnek felróható okból nem lehet elvégezni.
LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS
(a Szociális tv. 38-39. §-aihoz)
8.§.
(1) Az Önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, akik a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek, valamint megfelelnek a Szociális tv-ben és a Szociális rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek is.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatás szempontjából bármely minőségű (valamennyi komfortfokozatú) lakásra, vagy nem lakás céljára szolgáló – de lakás céljára használt – helyiségre (továbbiakban: helyiség, együttesen: támogatott egység) biztosítható.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás a településen elismert következő – az igénylő háztartásában együtt élő személyek számához viszonyított – lakásnagyságig biztosítható:
Az egy háztartásban együtt élők (főben): alapterület:
a) 1-2 személyig 55 m2.
b) 3-4 személyig 80 m2.
c) minden további személy esetében 8 m2-rel nő a helyi lakásfenntartási támogatás szempontjából figyelembe vehető lakásnagyság felső határa, feltéve, hogy a lakás alapterülete a 100 m2-t nem haladja meg, illetve 100 m2 lakásnagyságot meghaladó alapterület esetében legfeljebb 100 m2 vehető figyelembe.
(4) A háztartásban együtt élő személyek meghatározásánál a háztartásban együtt élőnek kell tekinteni azt a gyermeket – teljes ellátást nyújtó bentlakásos intézményben lévő kivételével – aki tanulmányai folytatása miatt nem átmenetileg nem az igénylő lakásában lakik.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon támogatott egységre csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ott élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét.
(6) Több jogosult esetén a kérelmet valamennyi kérelmezőnek alá kell írnia. A kérelem elbírálásánál előnyben kell részesíteni – ezen sorrendben – a tulajdonost, a támogatott egység jogszerű bérlőjét, vagy használóját, a háromnál több gyermeket nevelőt, a gyermeket egyedül nevelőt, ezek hiányában, vagy egyenlő feltételek esetében a nagyobb lakott rész használóját.
9.§.
(1) Önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az,
a) aki a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó kérelmét a Szociális rendeletben meghatározottak szerint terjesztette elő és az Önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint kérelméhez a költségekről becsatolandó számlái, bizonylatai, ezen lakcím alatt lévő, általa lakott támogatott egységre vonatkoznak,
b) aki megfelel a Szociális rendelet 8.§-ában meghatározott feltételeknek,
c) akinek háztartásában együtt élő személyek egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át meghaladja.
(2) Nem jogosult helyi lakásfenntartási támogatásra az, aki a Szociális tv. alapján normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatásnál költségeken, a hiteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal (szerződéssel, számlával stb.) igazolt – az általános forgalmi adót (ÁFA) is tartalmazó költségből – tejes mértékig a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a szennyvízszállítás költségét, a villanyáram esetében ha csak világításra használják 150 KW/hó mértékéig, amennyiben melegvíz előállításra is használják 300 KW/hó mértékig, ha a fentieken túl fűtésre is használják 25000.- Ft/hó mértékig, a vízfogyasztást 3 m3/fő/hó mértékig és gázfogyasztás költségeit azzal, hogy palackos gáz használata esetén havonta 1 palack vehető figyelembe, egyedi fűtés esetén a tüzelőanyag vásárláskor kiállított számla erejéig.
(4) A költségek számításakor nem vehetők figyelembe a negyedéven túli fizetési elmaradásból adódó kiadások (pl.: díjhátralék stb.) és a költségekből le kell vonni az igénylő családjában együtt élő személyek részére, - nem az önkormányzat által, - a lakásfenntartáshoz nyújtott egyéb támogatást (pl.: központi energia ártámogatás stb.).
(5) A helyi lakásfenntartási támogatásnál a havi költségek számítást az igénylést közvetlenül megelőző 4 negyedév számlái, bizonylatai alapján kell elvégezni úgy, hogy az együttes összeg 1/12-ed részét kell számításba venni. Amennyiben ezek nem állnak az egész évre vonatkozóan rendelkezésre, vagy ez a számítási mód – elsősorban az árak emelkedése miatt – a kérelmező jogosultságának elbírálását hátrányosan érintené, - akkor a számítás az igénylést közvetlenül megelőző félévre, illetve negyedévre is elvégezhető úgy, hogy az együttes összeg 1/6-át, illetve 1/3-át kell számításba venni.
(6) A helyi lakásfenntartási támogatás mértéke havonta 2.500,-Ft.
(7) A helyi lakásfenntartási támogatás egy évre, vagy – ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtották – egy fűtési szezonra kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható, és legkésőbb a kérelem beadását követő hónap utolsó hetében kerül megtárgyalásra.
(8) A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, s azt havonta utólag minden hónap 5. napjáig természetbeni támogatásként nyújtja az önkormányzat, a villany, gáz- és vízszámlák részbeni vagy teljes kiegészítéseként a szolgáltatókkal (E.ON ZRT, TIGÁZ ZRT, NYÍR-AQUA KFT.) történő megállapodás alapján, a támogatás szolgáltató felé történő átutalása utján.
(9) Meg kell szüntetni a támogatást biztosítását, (folyósítását) a támogatási időszak elteltével, a támogatást kizáró ok beálltával, vagy ha a biztosított támogatást az igénylő nem a lakásfenntartás költségei viseléséhez használja fel ( Pl.: tartozás bizonyíthatóan, ezért növekszik). A megszüntetésről a szociális hatáskör gyakorlója dönt, kivéve, ha a támogatási időszak lejárt.
10.§
ÁPOLÁSI DÍJ
(a Szociális tv. 40-44.§-aihoz)
(1) A szociális hatáskör gyakorlója – a Szociális tv. és a Szociális rendelet rendelkezései szerint – ápolási díjban részesíti a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozót, amennyiben a Szociális tv. 41.§. (1) bekezdésében meghatározott feltételek egyébként fennállnak.
(2) Az ápolási díj mértéke a Szociális tv. 41.§. (1) bekezdésében szabályozott esetben a nyugdíjminimum összegével, a 43/A. §. (1) bekezdésben foglalt esetben – fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére – a nyugdíjminimum 130%-a.
ÁTMENETI SEGÉLY
(a Szociális tv. 45.§-ához)
11.§.
(1) A szociális hatáskör gyakorlója létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a Szociális rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt.
(2) Amennyiben rendszeres, vagy átmeneti (eseti, rendkívüli) anyagi támogatás biztosítása gyermek érdekének védelme miatt válik szükségesség, úgy ez esetben elsődlegesen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és az ennek alapján megalkotott – külön – önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.
12.§.
(1) Átmeneti segély – vissza nem térítendő formában – írásbeli kérelmére annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.
(2) Az átmeneti segély egyszeri összegének felső határa 10.000,-Ft (Tízezer forint.) és éves összege tárgyévben a 20.000,-Ft-ot nem haladhatja meg.
(3) Az egy családban élők külön-külön nem segélyezhetők.
(4) Egy naptári éven belül ugyanazon személy (család) – kérelmére – legfeljebb negyedévente 1 alkalommal részesülhet átmeneti segélyben.
(5) Az átmeneti segély odaítélésénél – azonos feltételek megléte esetén – előnyt élvez az a személy (család), aki nem részesül a Szociális tv-ben meghatározott rendszeres – az önkormányzat által nyújtott – pénzbeli vagy természetbeni ellátásban.
(6) El kell utasítani a támogatás iránti kérelmet, ha a kérelmező a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani.
(7) A segély folyósítható pénzben, vagy természetben.
(8) Elemi kár esetén a károsultnak – egyéni rászorultságtól függően – 25.000.- – 50.000.- forintig terjedő egyszeri támogatás nyújtható. Elemi kár : esőzés, villámcsapás, tűzeset, földrengés következtében bekövetkezett kár, amely miatt a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai elpusztultak, illetve hajléktalanná vált.
13.§.
(1) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl. tartós kórházi ápolás, hosszantartó betegség, hirtelen haláleset, súlyos baleset, elemi kár) a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal vissza nem térítendő átmeneti segélyben részesíthető akkor is, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 12.§-ban meghatározott jövedelemhatárt.
14.§.
TEMETÉSI SEGÉLY
(a Szociális tv. 46.§-ához)
(1) Temetési segély nem állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
(2) A temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amely nem lehet kevesebb mint a helyben szokásos legkisebb temetési költség - bruttó 70.000.- Ft. - 10 %-a, amennyiben teljesülnek a Szociális tv. 46.§-ában foglalt feltételek is.
(3) A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül kell benyújtani.
(4)A temetési segély összegét utólag a bemutatott számlák alapján készpénzben kell kifizetni.
V. FEJEZET
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
(a Szociális tv. 47-54.§-aihoz)
15.§.
(1) A Szociális tv. Szerinti természetbeni szociális ellátás a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása.
(2) A szociális hatáskör gyakorlójának döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély.
16.§.
KÖZGYÓGYELLÁTÁS
(a Szociális tv. 49-53.§-aihoz)
(1) A Sztv. 50.§. (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon kívül közgyógyellátás jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek
a) családban élés esetén az egy főre számított havi családi jövedelemhatár, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, továbbá a kérelmező havi – közgyógyellátás keretében rendelhető – rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladó összeget eléri.
b) Egyedül élő esetén az egy főre számított havi családi jövedelemhatár, öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-a, továbbá a kérelmező havi – közgyógyellátás keretében rendelhető – rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget eléri.
17.§.
KÖZTEMETÉS
1.) A polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik a település közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
2.) a köztemetés összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege.
A köztemetés legkisebb összegének meghatározását a képviselő-testület az önkormányzat versenyeztetési szabályzata alapján minden évben felülvizsgálja
3.) A polgármester értesíti az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzatot, hogy a köztemetés költségét térítse meg
VI. FEJEZET
A SZOCIÁLIS TV-BEN NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
(Szociális tv. 26.§.)
18.§.
SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ TÁMOGATÁS
(1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázat tárgyévi Általános Szerződési Feltételei szerint állapít meg támogatást a Nyírgyulajban lakóhellyel rendelkezők részére.
(2) A támogatásra írásban kell pályázni, a pályázat benyújtási határideje és a szükséges mellékletek felsorolása minden évben, a Pályázati Kiírásban kerül meghatározásra. A pályázati kiírást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) Az ösztöndíj időtartama szerint
- A típusú pályázat: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,
- B típusú pályázat: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.
(4) Ösztöndíjban részesíthető, az a szociálisan rászorult kérelmező, akinek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, gyermekeit egyedül nevelő szülő esetében annak 200%-át nem haladja meg.
(5) A vagyoni és jövedelmi viszonyok igazolására a 2.§. (2) bekezdés b) pontja és a 4.§. (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(6) A megállapított ösztöndíj havi összege a kérelmezők, illetve a rendelkezésre álló éves költségvetés függvényében, kérelmezőnként eltérő módon kerülhet megállapításra, mely havi 1.000 – 5.000,-Ft között lehet.
(7) A pályázat elbírálása során előnyt élvez az a pályázó, aki
- árva, vagy félárva,
- családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több,
- gyermeket nevel,
- gyermekét egyedül neveli,
- valamilyen betegségben szenved,
- rokkant, vagy családjában folyamatos ellátást igénylő beteg, vagy rokkant van,
- eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,
- nem részesül kollégiumi ellátásban.
(8) A kérelmeket a Polgármesteri Hivatalban – hozzáférhető pályázati űrlapon, a mellékletekkel együtt – a pályázati kiírásban megjelölt határidőig kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁS FORMÁI
19.§.
(1) Nyírgyulaj Község Önkormányzata az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:
Szociális alapszolgáltatások körében:
- Étkeztetés,
- Házi segítségnyújtás,
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
- Családsegítés,
(2) Nyírgyulaj Község Önkormányzata az (1) bekezdésben felsorolt ellátások közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a családsegítés működtetését FELADATVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS alapján a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Irodájával, valamint a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás intézménye a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ útján biztosítja.
ÉTKEZTETÉS
20.§.
(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak napi egyszeri meleg étkezéséről a szociális étkeztetés biztosításával gondoskodik.
(2) Szociális étkeztetés igénybevételére jogosult, aki életkora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt az egyszeri meleg étkezésről önmaga nem tud gondoskodni, és családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-t, egyedül élő esetén 350 %-át.
(3) Az étkeztetés vásárolt élelemmel történik, melyet az Kossuth Lajos Általános Iskola Napköziotthonos Konyhája biztosítja.
(4) Az étkeztetésért a jövedelem alapján személyi térítési díjat kell fizetni.
(5) A személyi térítési díj mértékét külön rendelet határozza meg.
(6) Szociális étkeztetést igényelhet elsősorban :
a.) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy ( a családi állapot figyelembe-vételével egyedülálló férfi, nő ),
b.) akiknek egészségi állapota elsősorban krónikus betegségből adódóan olyan mértékben megromlott, hogy önmaguk ellátására nem képesek,
c.) azok a fogyatékos személyek, továbbá pszichiátriai betegek, akik önálló életvitelükben
akadályozottak, illetve nem képesek,
d.) szenvedélybetegek,
f.) hajléktalanok.
(7) A b, c, és d, pontokban meghatározott feltételek alapján igényelt ellátás esetén szükséges az orvosi igazolás csatolása.
(8) Az étkeztetés kérelemre indul, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és háztartásában együtt élők jövedelemnyilatkozatát.
HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
21.§.
(1) Házi segítségnyújtás keretében azokról a szociálisan rászorult személyekről kell gondoskodni, akik egészségi állapotuk miatt rászorulnak, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodik senki.
(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani,
a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és háztartásában együtt élők
jövedelemnyilatkozatát és a háziorvos javaslatát az ellátás nyújtására vonatkozóan.
(3) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a szakképzett vezető gondozó az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembe vételével az egyéni az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg.
(4) A házi segítségnyújtásért a jövedelem alapján személyi térítési díjat kell fizetni.
(5) A személyi térítési díj mértékét külön rendelet határozza meg.
CSALÁDSEGÍTÉS
22.§.
A családsegítő szolgáltatás célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, a krízis megelőzése, valamint a problémák megszüntetésének elősegítése.
23.§.
(1) Az önkormányzat a családsegítés szolgáltatást a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Kihelyezett Gyermekvédelmi és Családsegítő Iroda (4311. Nyírgyulaj, Bajcsy Zs. u. 3.) útján látja el.
(2) A Családsegítő Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetben nyújtott támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.
(3) Az Intézmény Családsegítő Szolgálata ellátja a szociális törvényben megjelölt aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségből fakadó feladatait.
Különös figyelmet fordít a munkába és a programokba sem bevonható réteg problémáinak kezelésére. Ezekben az esetekben a munkáját gondozási terv alapján személyes kapcsolat keretében végzi. Az eredményekről, illetve a folyamatokról folyamatosan, de évente köteles írásban beszámolni a Polgármesteri Hivatal felé.
(4) A családsegítés ingyenes.
JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
24.§.
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívő készülék megfelelő használatára képes időskorúak, valamint fogyatékos személyek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás intézménye a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ útján látja el.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ingyenes.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25.§.
(1) E rendelet 2007. szeptember 17. napjával lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban
lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a Szociális tv., valamint a végrehajtásra kiadott Korm. Rendeletek és felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2006(X.25.) számú rendelet, 5/2007.(VI.22.) számú rendelet.
Kmf.
Becsei György sk. Szabó Istvánné sk.
polgármester mb. Jegyző