Nyírgyulaj Község Önkormányzat

Képviselőtestülete

11/2000.(XI.27.) Kt. sz.

rendelete

 

a közterületek használatáról

 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§. (1) bekezdésében kapott meghatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi III. törvény 54.§. (1) bekezdésében foglaltakra, Nyírgyulaj község önkormányzat képviselőtestülete a következő rendeletet alkotja:

 

 

Általános rendelkezések

 

1.§.

 

A rendelet célja, hogy

 

a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;

 

b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;

 

c) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

 

 

2.§.

 

 

(1)      A rendelet hatálya kiterjed a Nyírgyulaj község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek úthasználatra átadott részére (továbbiakban együtt: közterület).

 

(2)      Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

 

 

3.§.

 

 

(1)      Közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – azok sérelme nélkül  és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

 

 

Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

 

4.§.

 

 

(1)    A közterületek rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati engedély vagy képviselőtestületi hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges.

 

(2)    Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

 

a)      a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,

b)      mobil elárusító-fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,

c)      köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

d)      szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,

e)      önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,

f)        építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezése,

g)      kiállítás, alkalmi vásár céljára,

h)      vendéglátói-pari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

i)        üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,

j)        teher –és áruszállításra szolgáló gépjármű mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására vonatkozóan

 

 

5.§.

 

 

(1)   Nem kell közterület-használati engedély:

 

a)      a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához

b)      az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c)      a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

 

 

6.§.

 

 

(1)   A közterület-használati engedély iránti kérelem az 1. sz. melléklet szerint kell benyújtani.

(2)   Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)   Az engedély

a)      ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,

b)      a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg

c)      a visszavonásig adható.

(4)   Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

 

 

7.§.

 

 

(1)   A közterület tartós, állandó jellegű használatához – feltéve, hogy a használat módja nem esik a 4.§.(2) bekezdés hatálya alá – képviselőtestületi hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges.

 

(2)   A képviselőtestületi hozzájárulást tartalmazó határozatban rendelkezni kell a bérleti szerződés időtartamáról, a bérleti díjról, valamint a bérleti szerződéssel kapcsolatban felmerülő további kikötésekről.

 

(3)   A közterület állandó jellegű használatát építmény létesítése céljára a funkció megkötésével hagyj jóvá a képviselőtestület.

 

(4)   A közterület állandó jellegű használatára az igénybevevővel bérleti szerződést kell kötni. Amennyibe  a közterület használat építmény elhelyezését szolgálja, a bérleti szerződés érvényességi feltételeként ki kell kötni, hogy a bérlő meghatározott időn belül a építési engedélyt köteles megszerezni. A bérleti szerződést – a képviselőtestületi hozzájárulás alapján – a polgármester köti meg.

 

 

8.§.

 

(1)   Nem adható közterület – használati engedély, illetőleg képviselőtestületi hozzájárulás

a)      közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával,

b)      műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával.

c)      Tűz –és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására.

 

 

9.§.

 

 

(1)    Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezéseket, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület – használati engedély, illetőleg képviselőtestületi hozzájárulás csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

 

10.§.

 

 

(1)   Az engedélyes, a bérlő a közterület használatáért díjat (bérleti díjat) köteles fizetni. A díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza, a fizetendő díjat (bérleti díjat) a megfizetésének határidejét, módját a határozatban, illetve a szerződésben kell meghatározni.

 

(2)   Az engedélyes a közterület – használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

 

(3)   A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használatához szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és a hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap egésznek számít.

 

(4)   A díj befizetésének tényét a polgármesteri hivatalnál a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolni kell.

 

 

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

 

11.§.

 

 

(1)       A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól részben vagy egészben felmentést adhat:

a)      ha azt az engedélyes jövedelmi, vagyoni, szociális helyzete indokolja,

b)      ha jótékony és közcélú rendezvényhez, illetve

c)      a választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.

 

 

A közterület-használati engedély visszavonása

 

12.§.

 

 

(1)   Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra vagy nem használja, vagy a díjfizetés tényét az esedékesség időpontját követő 15 napon belül nem bizonyítja.

 

(2)   Ha az engedélyest a határozatban figyelmeztetni kell.

 

 

 

 

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

 

13.§.

 

 

(1)   A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a)      a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b)      baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c)      műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

 

(2)   Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

 

 

14.§.

 

 

(1)   Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzembentartónak kell kérni. Az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

 

 

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélkül használat következményei

 

15.§.

 

 

(1)   Közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.

 

 

16.§.

 

 

(1)   Közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapot helyreállítására.

 

 

17.§.

 

 

(1)   Szabálysértést követ el, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 30.000 forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély, hozzájárulás nélkül igénybe veszi, az  engedélytől eltérő módon használja, és e tevékenységével a rendelet 16.§.-ában meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

(1)   E rendelet 2000. december 15 napján lép hatályba.

(2)   E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

 

 

Molnár Antal    sk.                                                      Dr. Somogyi Jánosné sk.

  polgármester                                                             jegyző