Nyírgyulaj Község Önkormányzata
Képviselő - testületének
6/2008.(III.16.)
r e n d e l e t e
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Preambulum
A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Alkotmányban három kiemelkedôen fontos jogot biztosít az önkormányzatoknak: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmét.
E jogok biztosításával olyan önszervezôdô helyi hatalomgyakorlás valósult meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselôi útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi közügyek széles körét.
A helyi önkormányzat széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem elôtt tartva Nyírgyulaj Község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Nyírgyulaj község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.évi XX. törvény 44/A. §. (2) bekezdésében, a jogalkotásáról szóló 1987. évi XI. törvény 10.§-ában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az 1994. évi LXIII. Tv. 62.§.(5) bek.-ben foglalt mindenkori kötelezettségének eleget téve a – szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendelet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezésEK
1. § A Képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyírgyulaj Község Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 4311. Nyírgyulaj, Kossuth tér 1.
Pontos címe: 4311. Nyírgyulaj, Kossuth tér 1 sz.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
Nyírgyulaj Község Önkormányzata Képviselô-testülete
II. Fejezet
Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja
meg.
4. § (1) Az önkormányzat lapja: NYÍRGYULAJI MOZAIK; megjelenik: 1/4 évente.
(2) Az önkormányzat a NYÍRGYULAJI MOZAIK -ot a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.
(3) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:
– a képviselô-testület fontosabb döntései kivonatos formában,
– közérdekű önkormányzati és közigazgatási információk,
– a fontosabb társadalmi események.
5. § A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
6. § (1) A képviselô-testület véleményt nyilvánít az alábbi esetekben:
– a feladat- és hatáskörébe közvetlen nem tartozó, de a helyi közösséget érintô ügyekben,
– országos vagy területi kihatású intézkedések, települést érintô vonatkozásában,
Ilyen ügyekben véleménynyilvánítás, illetve kezdeményezés elôtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezet is szükség szerint meg kell hallgatni.
III. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
(3) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
– az egészséges ivóvízellátásról,
– az óvodai nevelésrôl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrôl,
– az egészségügyi és szociális alapellátásról,
– a közvilágításról,
– a helyi közutak és köztemetô fenntartásáról,
– a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérôl.
10. § (1) Helyi közügy megoldásának felvállalása elôtt elôkészítô eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselô-testület a vizsgálat lefolytatatásával megbízhatja bizottságát, illetve a polgármestert is.
(2) Az eljárás eredményét összegezô elôterjesztés akkor terjeszthetô a képviselô-testület elé, ha az minden tekintetben tisztázott.
11. § A települési önkormányzat képviselô-testületének önként vállalt önkormányzati feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
12. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselô-testületet illetik meg.
13. §. (1) Az önkormányzat - saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
a) közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b) vagyoni értékű jogainak hasznosításával rendelkezik
(2) Az önkormányzati gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az ahhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselőtestületi döntést megelőzően a Pénzügyi Bizottságnak gazdasági elemzést kell készíteni.
(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
14. § (1) A képviselô-testület az Ötv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.
15. § (1) A képviselô-testület, hatáskörének átruházásáról, illetôleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról egyedileg dönt.
(2) A képviselô-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekrôl.
(3) A képviselô-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. A képviselő kezdeményezheti hogy az átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntést – a képviselőtestület vizsgálja felül.
A képviselő-testület önként vállalt feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza
16. § A képviselô-testület feladat- és hatáskörét érintô törvényi változásokról a jegyzô a képviselô-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
IV. Fejezet
A képviselô-testület működése
17. § (1) A képviselô-testület tagjainak száma: 10 fô ( a polgármesterrel együtt ). A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A képviselô-testület általában havonta tart ülést, melyet a polgármester hív össze ( a hónap utolsó hetének csütörtök napjára ).
A Képviselő-testület – polgármester indítványára, továbbá a képviselők ¼-ének, illetve valamely bizottság kezdeményezésére - dönt rendkívüli ülés összehívásáról és napirendjéről. A képviselőtestület július, augusztus hónapokra ülés szünetet állapíthat meg.
(3) A képviselô-testület összehívását közigazgatási hivatal vezetôje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(4) A képviselô-testület ülésére meg kell hívni:
– a képviselôket,
– a jegyzôt, illetve az adott napirenddel kapcsolatosan érintett személyeket, továbbá tanácskozási joggal a kisebbségi önkormányzat elnökét.
(5) Az képviselô-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok elôterjesztéseit a képviselôknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévôknek olyan idôpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés elôtt legalább 3 nappal megkapják.
(6) A képviselô-testületi ülések idôpontjáról a lakosságot hírdetmény ( a polgármesteri hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán ) útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések idôpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a polgármesteri hivatalban.
(7) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselôk legalább 1/4-ának vagy a képviselőtestület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Halasztást nem tűrô esetben az ülés elôtt 24 órával is kiküldhetô a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehetô, a sürgôsség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(8) A közmeghallgatást igénylô napirendeket tárgyaló ülések idôpontját, helyét tartalmazó hirdetményt legalább 8 nappal az ülés elôtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.
18. § (1) A képviselô-testület saját, tevékenységének fontosabb kérdéseirôl, a prioritásairól, a fejlesztési céljairól egységes gazdasági programot alkot. A program a képviselô-testület megbízatásának idôtartamára szól.
(2) A program tervezetének elôkészítésérôl és a képviselô-testület elé terjesztésérôl a polgármester gondoskodik.
19. § (1) A képviselô-testület a programon alapuló évenként február 15-éig jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkatervet a program alapján évente február 15 -éig, a polgármester állítja össze. Elsô alkalommal a munkaterv a programmal együtt kerül elôterjesztésre.
(3) A program végrehajtásának ülés-és munkatervére javaslatot tehetnek:
– a települési képviselôk,
– a bizottságok,
– az alpolgármester
– a jegyzô,
(4) A munkaterv-javaslat elôterjesztésekor a
polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül
hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) A munkaterv tartalmazza:
– a képviselô-testület üléseinek tervezett idôpontjait és napirendjét,
– a tervezett napirendi pont elôterjesztôjének nevét, közreműködőket
– a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
A képviselô-testület ülése
20. § (1) A képviselô-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselô-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértene.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény által elôírt esetben kötelezô az érintett meghívása.
(5) Az ülésvezető a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze ( nyílt, zárt, rendes, rendkívüli ),
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) kijelöli a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyét
d) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát
e) javaslatra további napirendi pontok felvétele, észrevételek, egyebek felvétele
(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
21. § (1) Előterjesztésnek minôsül:
– minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
– a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
A rendelettervezetet kötelező írásban benyújtani.
A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az elôterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt elôterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történô kiosztását.
(3) Az elôterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az elôterjesztés elsô része tartalmazza a:
– címet vagy tárgyat, az elôzmények ismertetetését,
– a tárgykört érintô jogszabályokat,
– az elôkészítésben részt vevôk (bizottságok, szakértôk, más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetôvé teszik a minôsítést s a döntést indokolják.
b) Az elôterjesztés második része tartalmazza:
– az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, illetve rendelet-tervezetet.
– a végrehajtásért felelôsök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.
A sürgôsségi indítvány
22. § (1) A képviselô-testület a sürgôsségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali
megtárgyalásáról, vagy elvetésérôl egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgôsségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgôsségi indítványt- a sürgôsség tényének rövid indokolásával – legkésôbb az ülést megelôzô nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgôsségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselôk, a jegyzô.
b) Ha a polgármester vagy valamely sürgôsségi indítvány elôterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgôsség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgôsség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselô-testület nem ismeri el a sürgôsséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
A napirendek vitája, döntéshozatal
23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden elôterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az elôterjesztô a napirendhez a vita elôtt szóban kiegészítést tehet,
b) az elôterjesztés elôadójához a képviselô-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevôk kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás idôtartama
legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás idôtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idô túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely elôterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselô-testülethez.
(5) Az elôterjesztô – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselô a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások idôtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend elôadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyzô törvényességi észrevételt tehet.
(8) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. Javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévô települési képviselôk több mint felének igen szavazata szükséges. A képviselô-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselô köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselô kezdeményezésére vagy bármely települési képviselô javaslatára a képviselô-testület dönt. A kizárt települési képviselôt a határozatképesség szempontjából jelenlévônek kell tekinteni.
(10) Amennyiben a javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt az ülést vezető – szünet elrendelése után - újból szavazásra bocsátja a javaslatot. Ha a javaslat az újabb szavazás után sem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt a képviselő-testület legközelebbi ülésén újból napirendre tűzi a javaslat megtárgyalását.
(11) A megválasztott települési képviselők több mint felének ( minősített többség ) igen
szavazata szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c) továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz
d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való
e) csatlakozáshoz
f) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítô megállapodáshoz, nemzetközi
g) önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
h) intézmény alapításához,
i) zárt ülés elrendeléséhez,
j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta elôtti önfeloszlatásához,
k) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
l) a képviselő kizárásához.
(12) A képviselô-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselô-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(13) Zárt ülésen hozott döntést nyilvános ülésen ismertetni kell. A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó döntést a polgármester ismerteti.
(14) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
– törvény írja elô,
– a polgármester vagy a képviselôk 1/3-a kéri.
(15) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
– törvény írja elô,
– a polgármester vagy a képviselôk 1/4-e kéri.
(16) A név szerinti
szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyzô felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévô a képviselők pedig a nevük
felolvasásakor érthetôen az “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavak
használatával szavaznak.
(17) A név szerinti szavazásról kötelezô jegyzôkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzôkönyvhöz kell csatolni.
(18) A szavazatok összeszámlálásáról a szavazást levezetô elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(19) A képviselô-testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:
Nyírgyulaj Község Önkormányzata
Képviselő-testülete
...../200... (... [hó] ... [nap]) Kt. sz.
határozata
(20) A testületi határozatokról a jegyzô sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidôs nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenôrzésre.
(21) A határozatokat a jegyzôkönyv elkészítését követô 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelôs személyeknek és szerveknek.
(22) A
határozatok végrehajtásával kapcsolatos elôterjesztéseket, jelentéseket a
polgármester terjeszti a
képviselô-testület elé évente legalább hat alkalommal.
A titkos szavazás
24. § (1) A testület titkos szavazással dönt:
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazást a pénzügyi bizottság bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Amennyiben a
javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt az ülést
vezető – szünet elrendelése után - újból szavazásra bocsátja a javaslatot. Ha a
javaslat az újabb szavazás után sem kapja meg az elfogadásához szükséges
szavazati arányt a képviselő-testület legközelebbi ülésén újból napirendre tűzi
a javaslat megtárgyalását.
Kérdés és interpelláció
25. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselô-testület, valamint a polgármesteri hivatal hatáskörbe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.
(2) A kérdésre lehetôleg a képviselô-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törônek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 3 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselô a képviselô-testület ülésén – a napirendek lezárása után:
– polgármestertôl, alpolgármestertôl,
– az önkormányzati bizottságok elnökeitôl,
– a jegyzôtôl
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésôbb 3 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselô-testület ülését megelôzôen legalább 3 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselôt is be lehet vonni.
(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
(7) Az interpellációkról a jegyzô nyilvántartást vezet.
A tanácskozás rendje
26. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezetô elnök – gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következô intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illô, sértô kifejezéseket használ.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlôdô rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzôkönyv
27. § (1) A képviselô-testület ülésérôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
– képviselôk és meghívottak nevét,
– a tárgyalt napirendi pontokat,
– a tanácskozás lényegét, beszámolókat, viták érdemi részét, kérdéseket, javaslatokat
– a szavazás számszerű eredményét
– a hozott döntéseket
A jegyzôkönyv elkészítésérôl a jegyzô gondoskodik.
(2) A testületi ülésrôl 3 példányban kell jegyzôkönyvet készíteni, melybôl:
– az eredeti példányt a jegyzô kezeli.
– az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Közigazgatási Hivatalnak
– egy példányát polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetôséget a képviselôk és az érdeklôdô állampolgárok számára.
(3) A képviselô-testület ülésérôl készített jegyzôkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselô hozzászólását írásban nyújtotta be azt kell mellékelni kell a jegyzôkönyvhöz.
(4) A jegyzôkönyv tartalmazza:
– az ülés helyét, idôpontját,
– a megjelent, a távol maradt képviselôk nevét, távolmaradásuk okát, bejelentésének tényét
– a tanácskozási joggal megjelent résztvevôk nevét,
– az elfogadott napirendet,
– napirendenként az elôadó és a felszólalók nevét, a hozzászólások rövid tartalmát,
– a határozathozatal módját és érdemét,
– a szavazás részletes eredményét és a meghozott határozat szövegét,
– külön indítványra a kisebbségi véleményt,
– a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
– az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,
– az ülés bezárásának az idôpontját,
(5) A képviselô-testület ülésének a jegyzôkönyvét a polgármester , a jegyzô , valamint a két jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a polgármesteri hivatal jegyző irodájában munkanapokon 8-16 óra között betekinthetnek a képviselô-testület elôterjesztésébe és ülésének a jegyzôkönyvébe. A zárt ülésrôl külön jegyzôkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a hozott döntést ismerheti meg.
(7) Másolatkérés szabályai : a másolat kiadását a polgármester engedélyezi, díja az illetéktörvényben meghatározott mindenkori másolat, kivonat illetéke, melyet a házi pénztárba kell befizetni.
V. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
A jogszabály alkotás és tájékoztatás
29. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
– a települési képviselôk,
– az önkormányzat bizottságai,
– a polgármester, az alpolgármester, a jegyzô,
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyzô feladata, aki belátása szerint külsô segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet képviselô-testület elfogadása:
– A jegyzô – a polgármester, és a bizottságok véleménye alapján a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselô-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az elôkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellôzés indokaira.
– A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyzô szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzô írja alá.
(4) A képviselőtestület rendeleteit évenként folyamatosan sorszámmal és évszámmal, valamint a kihírdetés dátumával ( hónap, nap ) kell ellátni a következő minta szerint :
Nyírgyulaj Község Önkormányzata
Képviselő-testületének
.........../200….(.....hó......nap kihirdetés dátuma)
rendelete
a rendelet tárgyának megjelölésével.
(5) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja:
Az önkormányzati rendelet kihirdetése 3 napon belül a polgármesteri hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztés útján történik.
A jegyző a kihirdetést követően a rendeletet záradékkal látja el.
A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.
A jegyzô gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek folyamatosan gyűjteményes formában is megjelenjenek.
VII. Fejezet
A települési képviselô
30. § A képviselôt az Ötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetôleg terhelik.
31. § A települési képviselô az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követô ülésen esküt tesz.
32. § A képviselô – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
A képviselôk jogai
33. § (1) Részt vehet a képviselô-testület döntéseinek elôkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenôrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselô-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselô-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) A képviselô-testület hivatalától igényelhetô a képviselôi munkájához szükséges tájékoztatást, illetôleg ügyviteli közreműködést.
(4) Sürgôs, azonnali intézkedést igénylô közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 napon belül köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(6) A képviselô-testület a települési képviselônek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.
A képviselô kötelezettségei
34. § A képviselônek kötelessége:
– tevékeny részt venni a képviselô-testület munkájában.
– olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
– felkérés alapján részt venni a testületi ülések elôkészítésében, valamint a különbözô vizsgálatokban.
– a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megôrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
– kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
– a személyes érintettségét bejelenteni,
– külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni,
– megválasztását követően esküt tenni.
VII. Fejezet
A képviselô-testület bizottságai
A bizottságok
35. § (1) A képviselô-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselô-testület a következô állandó bizottságokat hozza létre:
– Pénzügyi Bizottság, létszáma: 3 fô,
– Szociális és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 7 fô,
Egy képviselô egy bizottság tagjának választható.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 4. számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság a belsô működési szabályait, ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(5) A képviselô-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – bizottságot alakíthat.
A bizottságok működése
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselô-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselô-testület a munkatervében meghatározza azokat az elôterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselô-testülethez. E meghatározott elôterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselô-testületi ülésen.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le a bizottság ügyrendjében foglalt szabályok szerint. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(5) Bármely képviselô javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselôt.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság többi tagja egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseirôl annak elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megôrizni.
(9) A bizottság üléseirôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzôkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(10) A jegyzôkönyv elkészítésére a képviselô-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelôen alkalmazni.
(11) A bizottság a tevékenységrôl évenként (november) beszámol a képviselô-testületnek.
VIII. Fejezet
A tisztségviselôk
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselô-testületnek. A polgármester a megválasztást követôen az alakuló ülésen esküt tesz a képviselô-testület elôtt. (Ötv. 32. §)
(3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, bérfejlesztésére a pénzügyi bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármesternek a képviselô-testület működésével összefüggô feladatai:
– összehívja és vezeti a testület üléseit,
– képviseli az önkormányzatot,
(5) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenôen:
– dönt az éves költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról 1.000.000 forint értékhatárig
– fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselôit
– véleményt nyilvánít a település életét érintô kérdésekben,
– nyilatkozatot ad a hírközlô szerveknek,
(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggô feladatai különösen:
– indítványozhatja a bizottság összehívását,
– felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselô-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrôl a képviselô-testület a következô ülésén határoz.
(7) A polgármesteri hivatallal összefüggô polgármesteri feladatok:
a) a képviselô-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyzô javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elôkészítésében és végrehajtásában,
c) a jegyzô javaslatára elôterjesztést nyújt be a képviselô-testületnek a hivatal belsô szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzô és az önkormányzati intézményvezetôk tekintetében.
Az alpolgármester
38. § (1) A képviselô-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselô-testület megbízatásának idôtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére1 fô alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbizatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelôen irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
39. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselô-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a mindenkori korelnök gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelôen alkalmazni.
(3) Tartós akadályoztatásnak minôsül:
A jegyző
40.§. (1) A képviselőtestület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
(2) A jegyző kinevezéséről a képviselőtestület minősített szótöbbséggel dönt.
41.§. (1) a jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörben :
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
e) tanácskozási joggal részt vesz a képviselőtestület, a képviselőtestület bizottságainak ülésén,
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
g) köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságoknak, és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,
h) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról
(2) Köteles gondoskodni a részletes feladatit és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról
A jegyző tartós távolléte esetén a helyettesítése a jogszabályokban meghatározott módon történik.
IX. Fejezet
A polgármesteri hivatal
42. § (1) A képviselô-testület hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elôkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselô-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.
(3) A polgármesteri hivatalt a jegyzô vezeti.
(4) A képviselô-testület a polgármester elôterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belsô szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a bértömeget.
(5) A
polgármester a (4) bekezdésre vonatkozó elôterjesztését a jegyzô ajánlásainak figyelembevételével teszi meg.
(6) A képviselô-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére.
(7) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, a képviselô-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselô-testülettôl átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(8) A települési képviselô a polgármesteri hivataltól a jegyzô útján igényelheti a képviselôi munkához szükséges tájékoztatást, és egyéb közreműködését.
(9) A polgármesteri hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Belsô tagozódása:
– Gazdálkodási csoport / költségvetési és pénzügyi ügyek /,
– Adó csoport / helyi adók, egyéb adók módjára behajtandó követelések /
– Önálló ügyintézők ( anyakönyv és népességnyilvántartó, gyámügyi és szociális ügyintéző , ügyviteli szervező ).
A Polgármesteri Hivatalba az ügyintézők által használt bélyegzők nyilvántartását a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
(10) A polgármesteri hivatal hivatali munkarendjét, tisztségviselők fogadónapjait a hivatali ügyrend tartalmazza.
(11) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselô-testületnek, valamint a bizottságoknak.
X. Fejezet
Az önkormányzati társulás
43. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselô-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselô-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel – kölcsönös előnyök érvényesítése céljából – társulásokat alakíthat.
(2) A képviselô-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
– Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, megvalósítása,
- Hatékonyabb és gazdaságosabb feladatellátás szervezése és megvalósítása,
– A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
– A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történô megvitatása.
(4) A koordináció fôbb módszerei
– A polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzôk szakmai tanácskozásai,
– Testületi ülések együttes tartása
- Közös bizottságok szervezése
A társulások felsorolását az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
XI. Fejezet
Kisebbségi önkormányzattal való együttműködés
XII. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
45. § (1) A képviselô-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) A képviselô-testület az Ötv. 46. §-ában foglaltakon túlmenôen a következô ügyekben ír ki helyi népszavazást:
– olyan beruházások telepítésének engedélyezése, vagy megtiltása esetén, amely a lakosságot széles körben érinti
– Minden olyan képviselô-testületi hatáskörbe tartozó ügy, amelynél a helyi népszavazást az Ötv. 46. § (4) bekezdése nem zárja ki.
(3) Népi kezdeményezés útján a képviselô-testület elé terjeszthetô minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselô-testület hatáskörébe tartozik.
Lakossági fórumok
a) A közmeghallgatás helyérôl, idejérôl, a tárgykörökrôl tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény elôtt legalább 8 nappal.
b) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
c) A közmeghallgatásról jegyzôkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkozik a képviselô-testület jegyzôkönyvére irányadó szabályok. A jegyzôkönyv összeállításáról a jegyzô gondoskodik.
(2) A polgármester elôre meghatározott közérdekű ügyben, illetôleg a jelentôsebb döntések elôkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezôdések közvetlen tájékoztatása céljából rendkívüli lakossági gyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyérôl, idejérôl, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülô tárgykörökrôl a községháza hirdetôtábláján, kell tájékoztatást adni a rendezvény elôtt legalább 5 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselôket, a jegyzôt, a polgármesteri hivatal belsô szervezeti egységeinek vezetôit.
c) A gyűlésrôl jegyzôkönyv készül, amelyeknek vezetésérôl a jegyzô gondoskodik.
XIII. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
47. § (1) A képviselô-testület
az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésrôl külön rendeletet alkotni.
(2) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésrôl, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Ebben a rendeletben kell megállapítani:
– a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
– a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
– azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítésérôl, megterhelésérôl, vállalkozásba való bevitelérôl, illetôleg más célú hasznosításáról lehet dönteni.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlását és a vagyonkezelést a mindenkori vagyongazdálkodási rendelet tartalmazza.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyoni helyzetének alakulásáról évente közmeghallgatás keretében köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
48. § (1) A képviselô-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az elsô forduló:
– A költségvetési irányelvek tartalmának egybevetése az önkormányzat alapellátási kötelezettségével, a vállalható feladatokkal,
– a bevételi források,
– a lehetôségek és a célok egybevetése,
– sorrend meghatározása,
– hatásvizsgálat,
– a helyi közösség véleményének igényeinek felmérése.
b) A második forduló:
– A költségvetési rendelet-tervezet alternatív részletezô elkészítése:
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyzô készíti el, a polgármester terjeszti a képviselô-testület elé. Az elôterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.
(4) A zárszámadásról szóló rendelet elkészítése és elôterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
50. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevôszék ellenôrzi.
(3) A képviselô-testület az Ötv. 92.§ (4) bekezdésében foglalt belső ellenőrzésről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenôr útján gondoskodik.
(4) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselőtestülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
Felterjesztési jog
51. § (1) A képviselőtestület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselőtestület az önkormányzati jogokat , illetőleg az önkormányzat feladat –és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezet útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást , adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselőtestület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerinti illetékes képviselőtestületi bizottság véleményét.
XIV. Fejezet
Záró rendelkezések
52. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2008. év. március 16-án lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyírgyulaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2006 (X.06.) rendelete.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 29.§. (4) bekezdésében meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.
|
|
|
|
Becsei György |
Szabó Istvánné |
|
polgármester sk. |
mb. jegyzô sk. |
1.sz. melléklet:
A település fontosabb adatai
Nyírgyulaj az Észak-Alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Dél-kelet- Nyírségben, Nyíregyházától keletre mintegy 35 km távolságra található a település. A 471- es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton (4105 j. közút), valamint a 41. sz. főúton alsórendű úton Besenyőd és Ófehértó településeken keresztül közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza- Mátészalka vasútvonalon Nyírbátor, valamint a Nyíregyháza- Vásárosnamény vasútvonalon Ófehértó.
A település Nyírbátor és Vonzáskörzete Kistérségben található, tagja a 64/2004.(IV.15.) Korm. rend.-ben meghatározott területfejlesztés szempontjából kedvezményezett területeknek, mint a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség, ezen belül a Nyírbátori kistérség tagja.
A település lakossága: 2156 fő.
Nyírgyulaj belterülete: 321 ha, külterülete: 2800 ha
A településen működő intézmények:
- Polgármesteri Hivatal
- Napköziotthonos Óvoda
- Kossuth Lajos Általános Iskola
- Nyírgyulaj Községi Iskolai Könyvtár és Teleház
- Gyermekjóléti Szolgálat
- Háziorvosi Szolgálat
- Védőnői Szolgálat
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat
- Mária Oltalma Görög katolikus Szeretetotthon - egyházi fenntartású
2.sz. melléklet
A települési önkormányzat képviselőtestületének önként vállalt önkormányzati feladatai
- sportegyesület
- nyugdíjas klub
- polgárőrség
- az egyházak
- tűzoltóság
- rendőrség
- vöröskereszt
- Máltai Szeretetszolgálat
3. sz. melléklet:
A Képviselő-testület tagjainak névsora
- Becsei György - polgármester
- Gál Sándorné
- Matolcsi Zoltán
- Molnár Antalné
- Oláh Jánosné
- Petics László
- Szabó József
- Szécsi Sándor
- Szőllősi Szilárd - alpolgármester
- Vonzáné Szilágyi Hajnalka
4. számú melléklet
Az önkormányzat Állandó Bizottság tagjainak és feladatainak jegyzéke
Pénzügyi Bizottság tagjai:
- Molnár Antalné - elnök
- Matolcsi Zoltán - tag
- Petics László - tag
Szociális és Ügyrendi Bizottság tagjai:
- Szécsi Sándor - képviselő, elnök
- Oláh Jánosné- képviselő, tag
- Gál Sándorné- képviselő, tag
- Vonzáné Szilágyi Hajnalka- képviselő, tag
- Szabó József- képviselő, tag
- Csipkés Józsefné- külső tag
- Lőrinczné Markovics Anita- külső tag
Pénzügyi Bizottság feladatai
- véleményezi az éves költségvetési koncepciót és rendelettervezetet (annak esetleges évközben történő módosítását), és a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló tervezeteit, a zárszámadást
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem
érvényesítését ( Ötv. 92.§.(3) bek)
- az önkormányzat vagyona hasznosításának (értékesítésének) elővéleményezése, a hasznosítás figyelemmel kísérése, a vagyongazdálkodási rendelet esetleges módosításának elővéleményezése
- az önkormányzat által a különféle közszolgáltatások ellátására, közbeszerzés hatálya alá tartozó fejlesztésekre kiírt pályázatok, szerződések elővéleményezése
- részvétel az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzésében
- ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat
- javaslatot tesz az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására, állásfoglalást készít és azt a képviselőtestület elé terjeszti
- javaslatot tesz a polgármester vonatkozásában az alapbér, költségátalány megállapítására és jutalmazásra.
- végzi a képviselőtestület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat
Szociális és Ügyrendi Bizottság
A hatáskörébe utalt ügyek estében a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazza.
- jóváhagyja a szociális és ügyrendi bizottság ügyrendjét
- külön önkormányzati rendelet alapján dönt átmeneti segély nyújtásáról (szoc. tv. 45.§.)
- külön önkormányzati rendelet alapján lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a helyben elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakáscéljára szolgáló helységben lakik és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. (szoc.tv. 38.§. – 39.§.)
- időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a havi jövedelme valamint a saját és a vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 % -át, egyedülálló esetében 95 %-át. (szoc. tv. 32/B.§.- 32/E.§.)
- önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azokat a gyermekeket gondozó családokat, akik időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek (gyvt. 21.§.)
-
javaslatot
tesz a szociális – és egészségügyi ágazati költségvetés előirányzatára
- figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak helyzetét
- koordinálja a helyi sajátosságokhoz igazodó szociálpolitika kialakítását és végrehajtását, előkészíti a szociális szolgáltatások szolgáltatástervezési koncepcióját és azt a képviselőtestület elé terjeszti
- figyelemmel kíséri és ellenőrzi a község egészségügyi ellátottságát, a közegészségügyi helyzetet
- vizsgálja az intézmény fejlesztés lehetőségét és erre vonatkozó javaslatot tesz
- az intézményvezetői álláshelyekre benyújtott pályázatokat elővéleményezi
- ha a képviselőtestület nem ülésezik, vagy működésében akadályozott – a helyi választási iroda vezetőjének javaslatára – póttag hiányában megválasztja a választási bizottság új tagját (1997.évi C tv. 27.§.(1) bek.)
- végzi a képviselőtestület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.
5.sz. melléklet:
Az önkormányzat és hivatala által használt bélyegzők megnevezései és lenyomatai:
|
Ssz.: |
Bélyegzőnyomaton szereplő felirat |
(db)
|
nyomata |
|
1. |
Nyírgyulaj Község Önkormányzata (középen a Magyar Köztársaság címere) |
1. |
|
|
2. |
Nyírgyulaj Község Jegyzője (középen a Magyar Köztársaság címere)
|
1. |
|
|
3. |
Nyírgyulaj Község Polgármestere (középen a Magyar Köztársaság címere) |
1. |
|
|
4. |
Nyírgyulaj Község Önkormányzata Képviselő-testülete (középen a Magyar Köztársaság címere)
|
1. |
|
|
5. |
Nyírgyulaj Község Polgármesteri Hivatala 5. Titkárság (középen a Magyar Köztársaság címere) |
1. |
|
|
6. |
Nyírgyulaj Község Polgármesteri Hivatala 1. Pénzügyi Iroda (középen a Magyar Köztársaság címere) |
1. |
|
|
7. |
Nyírgyulaj Község Polgármesteri Hivatala 2. Adóügyi Iroda (középen a Magyar Köztársaság címere |
1. |
|
|
8. |
Nyírgyulaj Község Anyakönyvvezető (középen a Magyar Köztársaság címere) |
1. |
|
|
9. |
Nyírgyulaj Község Polgármesteri Hivatala 3. Szociális Iroda (középen a Magyar Köztársaság címere |
1. |
|
|
10. |
Nyírgyulaj Község Polgármesteri Hivatala 4. Szociális és Gyámügyi Iroda (középen a Magyar Köztársaság címere) |
1. |
|
1. számú függelék
Társulásban való részvétel felsorolása:
- Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás (érintett feladatok: egészségügyi ügyelet, gyermekjóléti és családsegítés szolgáltatása, pedagógiai szakszolgáltatás, belső ellenőrzés, polgári védelmi feladatok, jelzőrendszeres házisegítségnyújtás)
- Szélessávú informatikai infrastruktúra létrehozására szolgáló társulás
- Dél-Nyírségi Szennyvíz viziközmű beruházás önkormányzati társulása