Nyírgyulaj Község Önkormányzata
Képviselő - testületének
11/2006.(IX.15.) sz.
r e n d e l e t e
Nyírgyulaj Község Önkormányzata vagyonának meghatározásáról a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének
szabályozásáról
A Képviselő-testület
-a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. Tv. ( a továbbiakban Ötv. ) 16.§. (1) bekezdésében, a 79.§.(2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat -és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Tv. 138.§. (1) bekezdés j.) pontjában kapott felhatalmazás alapján és az abban foglaltak végrehajtására Nyírgyulaj Község Önkormányzata vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. ( a továbbiakban Áht. ) figyelembe vételével - az alábbi rendeletet alkotja :
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§.
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya Nyírgyulaj Község Önkormányzatára ( a továbbiakban : önkormányzat ) és annak szerveire, valamint az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra, ingókra ( tárgyi és forgóeszköz ) és vagyoni értékű jogaira ( immateriális javak ) terjed ki ( a továbbiakban önkormányzati vagyon ).
(2) Az önkormányzat szervei e rendelet vonatkozásában : a Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármester, a Polgármesteri Hivatal, intézményei, valamint az önkormányzat és jogelődje által alapított, az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervek és gazdasági társaságok, valamint az önkormányzati vagyont megállapodás alapján üzemeltető jogi és természetes személyek.
(3) Az önkormányzat vagyona : az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő :
n ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok,
n a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok és helyiségek bérleti díjának megállapítására és szabályaira.
(5) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.
(6) Az önkormányzati vagyont csak olyan vállalkozásba lehet bevinni, amelyben a felelősség nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(7) Az önkormányzati vagyonnal történő vállalkozás a kötelező feladatok ellátását nem sértheti.
(8) A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.
II.
2.§.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
(1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.
(2) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt - vagyonkezelők és főbb vagyoncsoportonkénti bontásban - leltárban kell kimutatni.
(3) A leltár nyilvántartásának vezetése a polgármesteri hivatal pénzügyi előadóinak munkakörének része.
3.§.
Törzsvagyon
(1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(2) A törzsvagyon forgalomképtelen vagy forgalomképes - az Ötv., valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991.évi XXXIII. törvény ) a továbbiakban : Vtv. és a Képviselőtestület döntése alapján - az alábbiak szerint :
Forgalomképtelenek :
n helyi közutak és ezek műtárgyai, a terek és parkok, ( Ötv. 79.§.(2) bekezdés a.) pont )
n vizek és a vízi közműnek nem minősülő vízi létesítmények ( Vtv. 18.§.(1) bekezdés )
n a levéltári anyag ( Vtv. 23.§.(2) bekezdés )
n a köztéri műalkotások, szobrok, emlékművek, emléktáblák, stb.
n minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy képviselőtestület e rendeletében és 1 sz. mellékletében forgalomképtelennek nyilvánít.
Korlátozottan forgalomképesek :
n a közművek ( a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései ) ( Ötv.107.§.(1) bekezdés c.pont, Ötv. 79.§. (2) bekezdés b.) pont, A Vtv. 11.§. és a 20 §. (2) bekezdés )
n az intézmények ( az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szervek ) ( Vtv. 52.§. ( 1) bekezdés d.) pont, Ötv. 79.§. (2) bekezdés b.) pont)
n a középületek ( a Képviselőtestület és szervei elhelyezésére szolgáló épületek ), (Vtv.52.§.(1) bek.l.)pont , Ötv. 79.§.(2) bek. b.) pontja )
n műemlék épületek, építmények, műemlék jellegű ingatlanok ( Vtv. 3.§.(4) bek, 52.§.(1) f.) pont )
n a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények ( Polgármesteri Hivatal ) társaságok, vállalkozások, egyéb szervezetek használatába adott önkormányzati vagyon ( Ötv. 107.§.(1) bek. b,d,c ) pont )
n a közművállalatok, temetkezési szolgáltatás használatába adott önkormányzati vagyon ( Ötv. 107.§. (1) b.) pont
n minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet a törvény, vagy a képviselőtestület e rendeletében ( 2. sz. melléklet ) forgalomképtelennek nyilvánít.
(3) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1 sz., a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait a 2. sz. melléklet tartalmazza, néhány jellemző ismérv ( helyrajzi szám , cím, területméret, rendeletetés stb. ) feltüntetésével, mindkét esetben elkülönítve a törvény erejénél fogva besorolt vagyontárgyakat a képviselőtestület döntése alapján minősített vagyontárgyaktól.
4.§.
EGYÉB VAGYON
(1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon. Ide sorolható mindaz a vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. §. (2) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé.
(2) A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.
a) Forgalomképes ingatlanok :
n lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
n belterületi és külterületi földingatlanok ( építési telkek, mezőgazdasági művelési földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földek).
b) Forgalomképes ingók és vagyonértékű jogok :
n értékpapírok, részvények, üzletrészek,
n pénzeszközök és követelések,
n művészeti alkotások,
n használati és haszonélvezeti jogok.
Az önkormányzat egyéb, illetve vállalkozói vagyonának ingatlan vagyontárgyait e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A 3. §. (3) bekezdésében felsorolt ismérvek, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás feltüntetésével.
III.
VAGYONTÁRGYAK MINŐSÍTÉSE
5.§.
(1) Az Ötv. 79.§.-a értelmében az Önkormányzat Képviselőtestülete a polgármester javaslata alapján dönt :
a) törzsvagyonná nyilvánítása,
b) a vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánítása,
c) törzsvagyoni körbe tartozó ( forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv., illetve a Vtv. e rendelet 2.§. ( 4) bekezdése, illetve más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.
(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselőtestületnek minősítnie kell és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítani. A mellékleteket a változásoknak megfelelően állandóan naprakésznek kell lennie az ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott polgármesteri hivatali pénzügyi előadóinak.
IV.
A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSA
6.§.
Az önkormányzatot - az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat - az Ötv. 80.§. -ában foglaltak értelmében - a Képviselőtestület gyakorolja.
7.§.
(1) Az önkormányzati vagyon kezelője , az önkormányzat hivatala és a polgármester. A rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni, a felújításban közreműködni. ( a tárgyév polgármester által elkészített karbantartási-felújítási terve alapján )
(2) A vagyonkezelő szervek e rendeltben szabályozott módon jogosultak - ugyanakkor kötelesek is - a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosítására.
(3) A képviselőtestület hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül - az önkormányzat feladat - és hatáskörének változásával kapcsolatban a tulajdon és használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.
(4) Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - és az önkormányzat tulajdonában lévő - vagyont szerződés alapján közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyonműködtetési szerződésben foglaltak szerint gazdálkodik.
(5) A közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől.
(6) A vízi-közművek az önkormányzat törzsvagyonában szereplő olyan korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak, amelyek kizárólag a közszolgáltatási célra hasznosíthatók. A vízi - közművek üzemeltetéséről, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről az önkormányzat a résztulajdonában lévő NYÍR-AQUA Kft . ( 4300. Nyírbátor, Vágóhíd u 28. ) útján gondoskodik.
(7) A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik 2 és 3.§.-ok hatálya alá tartozó létesítmények, ingatlanok elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba történő bevitele. Az ezzel ellentétes szerződés érvénytelen.
(8) Az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok és közhasznú társaságok esetében a taggyűlés hatáskörét és az alapítói jogokat a Képviselőtestület gyakorolja.
(9) Ingatlanok értékesítése esetén amennyiben az eladási ár nem éri el az 1.000.000 forintot - nem szükséges nyilvános értékesítési eljárás lefolytatása.( Egyazon ingatlanra érkező több vételi ajánlat esetén ezen értékhatárig hirdetés közzététele nélküli tárgyalásos eljárás formájában kerül sor az értékesítésre.)
A nyilvános értékesítési eljárásban e rendelet 4. Sz. mellékletét képező versenyeztetési szabályzat szerint kell eljárni.
Az értékesítés az ajánlattevő részére közvetlenül történhet. 1.000.000 forint érték felett az értékesítést abban az esetben is nyilvános eljárás keretében kell megvalósítani, ha az értékesítés vételi ajánlat alapján indul.
A képviselőtestület egyedi elbírálás alapján 1.000.000 forint érték felett is értékesíthet ingatlant nyilvános eljárás lefolytatása nélkül. Az egyedi elbírálás szempontjaira az adott eljárás során a polgármester tesz javaslatot.
8.§.
(1) Az önkormányzat ingó vagyonát képezi minden olyan vagyontárgy, amit az önkormányzati pénzeszközök kezelésére szolgáló számlákon rendelkezésre álló pénzeszközökből vásároltak, vagy térítésnélküli átadás kapcsán a vagyonkezelők nyilvántartásukba vettek.
(2) Az önkormányzati ingó vagyon elidegenítése :
a) amennyiben az ingó vagyon nyilvántartási értéke nem haladja meg a 350.000 forintot,- gépjármű esetén a 700.000 forintot, a polgármester
b) amennyiben az ingó vagyon nyilvántartási értéke meghaladja a 350.000 forintot – gépjármű esetén a 700.000 forintot – a képviselőtestületnek
a hatáskörébe tartozik.
c) az önkormányzati ingó vagyon elidegenítésére a polgármester tesz javaslatot.
(3) az önkormányzati ingó vagyon szerzése , amennyiben a szerzés nem a költségvetési rendeletben kerül engedélyezésre , 1.000.000 forint egyedi beszerzési értékig a polgármester , a feletti értékhatár esetén a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(4) Az önkormányzati ingó vagyon selejtezése :
a) amennyiben az ingó vagyon nyilvántartási értéke 0 , vagy a használatba vételtől legalább 5 év eltelt a vagyonkezeléssel megbízottak
b) amennyiben az ingó vagyon még értékkel nyilvántartott, vagy a használatba vételtől még 5 év nem telt el, a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(5) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon található – az önkormányzat szervezetei használatára, kezelésére átadott – építmény, épület elhasználódása és feleslegessé válása esetén selejtezhető az alábbiak szerint :
a) amennyiben az építmény könyv szerinti nettó nyilvántartási értéke nem haladja meg a 500.000 forintot a polgármester;
b) amennyiben az építmény könyvszerinti nettó nyilvántartási értéke a 500.000 forintot meghaladja a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
c) A selejtezéssel kapcsolatos feladatok kitűzésére a polgármester tesz javaslatot.
9.§.
(1) A képviselőtestület az önkormányzati vagyon – tulajdonváltozással nem járó – egyéb módon ( bérlet ) történő hasznosítását a polgármesterre bízza a szerződő fél kijelölésének jogával.
Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítása esetén ugyanakkor a bérleti díj megállapításának, változtatás jogát fenntartja magának.
Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények bérbeadása esetén az intézményvezető köteles a polgármester előzetes hozzájárulását kikérni; a polgármester és az intézményvezető közösen írják alá a bérleti szerződéseket.
Lakás, nem lakás céljára szolgáló, - valamint bel- és külterületi földterületek bérleti szerződés útján történő hasznosítás esetén – a bérlő kijelölési jogra – a Versenyeztetési Szabályzatában foglaltakat nem kell alkalmazni.
A bérleti díjak felülvizsgálatára évenként a költségvetési rendelet megállapítása előtt kerül sor.
(2) a határozatlan időre történő vagyonhasznosításhoz kapcsolódó szerződéskötés a vagyon kezelők joga a határozatlan időre történő szerződéskötéshez vagy bármilyen tulajdoni korlátozáshoz a Képviselő – testület hozzájárulása szükséges.
(3) A közüzem a használatában lévő önkormányzati vagyonnal a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően önállóan és felelősségteljesen gazdálkodik, annak állapotáról évente írásban beszámol.
V.
A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK
RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA
10.§.
Forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonos jogok gyakorlása
(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók. Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítása - kivéve a rövid idejű és egyszeri használatot, mely a polgármester hatásköre - a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik, aki erről a hasznosításról rendeleteiben rendelkezik.
(3) A helyi közutak és műtárgyaik működtetésére koncessziós szerződés keretében átengedhetőek.
(4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára az idevonatkozó jogszabályok az irányadóak.
(5) Az önkormányzatot a tulajdonában lévő vizekkel, és vízi közműnek nem minősülő vízi létesítményekkel kapcsolatban - mint tulajdonost - terhelik a tulajdonnal összefüggő kötelezettségek és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.
11.§.
Korlátozottan forgalomképes vagyon
tulajdonjog gyakorlása
(1) A képviselőtestület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon elidegenítéséről, illetve megszerzéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat számára. Ennek tényéről a polgármester tesz javaslatot.
(3) Más helyi önkormányzattal ( önkormányzatokkal ) közös tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes vagyon esetében e rendelet 11.§.(1) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez az érintett társönkormányzat (ok ) előzetes hozzájárulása szükséges.
12.§.
Forgalomképes vagyon feletti
tulajdonjog gyakorlása
(1) A forgalomképes ingatlanvagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről , továbbá az ingó és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletekről a Képviselőtestület dönt, figyelembe véve a 7. § és a 8.§-ban foglaltakat.
(2) A forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítése - kivéve ebből a körből az értékpapírokat, részvényeket, üzletrészeket - használati, illetve hasznosítási jogának átengedése - ha a jogszabály másként nem rendelkezik – 1.000.000 forint értékhatár felett csak mellékletét képező versenyeztetési eljárás keretében történhet. Az eljárást e rendelet 4.sz. mellékletét képező versenyeztetési szabályzat szerint kell lefolytatni.
(3) A képviselőtestület egyedi elbírálás alapján 1.000.000 forint érték felett is elidegeníthet ingatlant nyilvános eljárás lefolytatása nélkül. Az egyedi elbírálás szempontjaira az adott eljárás során a polgármester tesz javaslatot
(3) Az elidegenítéssel kapcsolatos pályázatokról a képviselőtestület dönt.
(4) A szerződések aláírására a polgármester jogosult. A szerződések szabályszerűségét a jegyző ellenőrzi és kézjegyével ellátja. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
VI.
KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES ÉS A
FORGALOMKÉPES VAGYON HASZNOSÍTÁSÁRA
VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
13.§.
(1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. Az önként vállalt feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy bérbeadása , illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendő.
Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő a rendeltetésszerű használathoz szükséges felújítás, korszerűsítés, bővítés, amortizációs fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A bérlőt és a bérbeadót terhelő feladatokat az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakbérének megállapításáról szóló rendelet, továbbá a bérleti szerződés tartalmazza.
(3) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbe adása vagy bérbe adása esetén a rendezési tervben a területet érintő szabályozást figyelembe kell venni.
(4) A vagyon bérbeadásából és az ingó vagyon értékesítéséből származó bevétel a szerződést kötő vagyonkezelő szervet illeti meg.
(5) Amennyiben az ingó vagyontárgy - az Önkormányzat Képviselőtestületének döntése alapján - megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegesség annak hasznosításáról a polgármester gondoskodik, a hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(7) Ingatlant - beépítetlen bel - és külterületi ingatlan kivételével - végzettséggel rendelkező vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. A beépítetlen bel - és külterületi ingatlan értékesítése során is indítványozhatja a Képviselőtestület a vagyonértékelés elvégzését.
(8) A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó felújítások, beruházások esetében a kivitelező kiválasztása a konkrét árajánlatok, referenciák, garanciák, jóteljesítés és kötbér áttanulmányozása alapján történik a legkedvezőbb feltételek figyelembe vételével. A kivitelező kiválasztásáról a polgármester javaslata alapján a képviselőtestület dönt.
(9) A vagyonkezeléssel megbízott szervezetek kötelesek biztosítani a szükséges információkat a képviselőtestület számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlásához és a számviteli, illetőleg egyéb nyilvántartás vezetése céljából.
(10) a) Az önkormányzati vagyont gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások részére külön szerződéssel lehet használatba adni, az abban meghatározott díj fedezetet kell hogy nyújtson az adótörvények szerint adómentesen elszámolható értékcsökkenési leírásra. Közművagyon esetén a használati díj ettől eltérhet, de nem lehet kevesebb az éves közmű- szolgáltatási díj bevétel 15 %.-ánál.
b) Közművagyonnal kapcsolatos szerződéskötésre kizárólag a Képviselőtestület jogosult, a szerződésnek összhangban kell lenni a vízgazdálkodásról szóló és a koncesszióról szóló törvény rendelkezéseivel.
c) A közművagyon használati díjának összegét az üzemeltető elkülönített számláján kell kezelni, amelyről a bérbevevő ügyvezetője és az érintett polgármesterek együttesen rendelkeznek.
VII.
AZ ÖNKORMÁNYAK INTÉZMÉNYEI KEZELÉSÉBE ADOTT
VAGYON HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
14.§.
(1) Az önkormányzati intézmény részére a Képviselőtestület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.
(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok , amelyet a Képviselőtestület használatra feljogosít.
(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően - a hasznait beszedni és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.
(4) Az önkormányzat intézményeitől a képviselőtestület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosítási jogát, ha azok a feladat ellátásához nem szükségesek, a feladatok megszűnnek, vagy más szervezeti formában szükséges ellátni.
(5) Az önkormányzati intézmények a használatukban lévő ingatlanokat és ingókat - bevételeik növelése céljából - csak határozott idejű bérbeadás útján ( jelen rendelet 9.§ (1).bek. alapján ) hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyezteti.
Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti
szerződések egy példányát a vagyon - nyilvántartónak meg kell küldeni.
(6) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő épületekben az országgyűlési és önkormányzati választások, népszavazások, önkormányzati rendezvények lebonyolításához szükséges helyiségeket térítés nélkül kötelesek az önkormányzat, illetve a választási szervek rendelkezésére bocsátani.
VIII.
ÖNKORMÁNYZATI VÁLLALKOZÓI
VAGYON HASZNOSÍTÁSA
15.§.
(1) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat :
n gazdasági társasságot alapíthat,
n közhasznú társaságot, közalapítványt hozhat létre vagy ehhez csatlakozhat,
n biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti vagyonrészét,
n a vagyon részének használatát vagy hasznai szedését másnak átengedheti,
n tulajdonjogát másra átruházhatja ( vagy szervei révén átengedheti ).
(2) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társasságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %- osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.
(3) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseletei joggal megbízott képviselő részére a Képviselő-testület határozza meg az erről hozott határozatában a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente 1 alkalommal - június 20-ai határidővel - köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet.
IX.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL VALÓ LEMONDÁS
( az Áht.108.§.(2) bek. értelmében )
16.§.
(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabályoktól eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni :
a) közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,
b) köztestület, társadalmi szervezet részére,
c) egyházak részére, elsősorban „ a volt egyházi tulajdonok tulajdoni helyzetének rendezéséről „ szóló 1991.évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,
d) más önkormányzat részére, a feladat és hatáskör átszállása kapcsán lehet.
(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetén. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül e szervezet használatába.
(3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.
X.
A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK NYILVÁNTARTÁSA
17.§.
(1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a jegyző gondoskodik.
(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. „ A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról „ szóló 1992.évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezek az adatok.
XI.
VAGYONNYILVÁNTARTÁS
18.§.
(1) A vagyonnyilvántartás rendszerét - az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével - a jegyző alakítja ki.
(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartónak bejelenteni.
(4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken - esetenként jogszabályi keretek között - értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.
(5) Az államtól térítésmentesen átvett földterületek értékeit az önkormányzat becsült értéken tartja nyilván, az érték megállapítást a Képviselőtestület végzi.
(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az ingatlanvagyon katasztert az önkormányzat hivatala vezeti, elkülönítve a törzsvagyont és az egyéb vagyont, illetve ezeket belül forgalomképesség szerinti csoportok vagyonadatait. Az önkormányzati hivatal felel a nyilvántartás hitelességéért, pontosságáért, naprakészségért.
(7) Az ingatlan állapotában , értékében végbe ment változást a vagyonkezelők a változástól számított 90 napon belül kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(8) Az ingatlanvagyon katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg fel kell fektetni.
(9) Az ingatlanvagyonon kívül egyéb vagyonelemek folyamatos vezetéséért , továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással ( közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyeztetésért a jegyző felel. Ezt a feladatot a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal pénzügyi előadói látják el.
XII.
VAGYONLELTÁR
19.§.
(1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni ( Ötv. 78.§.(2) bekezdés )
(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján ( december 31.-én ) meglévő aktuális állapotot mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is lekülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.
(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon ( ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon ), valamint egyéb vagyon ( ezeken belül a forgalomképesség szerint bontásban és tartalommal).
Az egyes vagyoncsoportokon belül :
a) az ingatlanokat e rendelet 4.§.(5) bekezdésében megjelölt jellemző ismérvek feltüntetésével, a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értékben ( ahol vagyonértékelést hajtottak végre, a forgalmi értéket is feltüntetve jelezve a vagyonértékelés időpontját is),
b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti mértékben,
d) a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontan, darabszámban,
e) a kötelezettségeket - a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben - tartalmazza a vagyonleltár.
(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület - a jegyző által - gondoskodik.
(5) Az ingatlanokat - figyelemmel a tulajdonjog megszerzésére, illetve megszűnésére - akkor kell a vagyonleltárban szerepeltetni, ha azok az ingatlankataszterben is szerepelnek.
XIII.
.
A VAGYONGAZDÁLKODÁS,
A VAGYONNYILVÁNRATÁS ELLENŐRZÉSE
20.§.
(1) A Pénzügyi Bizottság ellenőrzi mindazt, - az önkormányzatnál és intézményeinél - amit az Ötv. a hatáskörébe utal és felsorol, egyebek között:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás ( vagyon-csökkenés ) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
(2) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselőtestülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
(3) A Képviselőtestület külső szakértőt, szakértői csoportot bízhat meg szervei és intézményei gazdálkodásának ellenőrzésével.
XIV.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
21.§.
(1) Adás-vételi ügyekben a fizetési határidő lehetőség szerint a szerződés aláírásának napjában kell meghatározni. Ettől eltérő időt a polgármester hozzájárulásával lehet megállapítani.
(2) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.
(3) E rendelet 4. sz. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat előírásait csak akkor kötelező az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatások ellátására vonatkozóan alkalmazni, ha annak egyszeri beszerzési értéke meghaladja az 1.000. 000 forintot , illetőleg a szolgáltatás igénybe vételére kötendő szerződés jogszabálya az 1 évet meghaladja. A versenyeztetési szabályzatban foglaltakat nem kötelező alkalmazni értékpapírok, részvények, üzletrészek értékesítésére és megszerzésére.
XV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22.§.
E rendelet a kihirdetés napján 2006. év október 1.-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Nyírgyulaj Község Önkormányzata vagyonának meghatározásáról a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 12/2003. (III.25.) sz. rendelet valamint az azt módosító 21/2003.( XII.19.) sz. rendelet.
(1) E rendelet kihirdetéséről - a helyben szokásos módon - jegyző gondoskodik.
(2) E rendelet rendelkezései nem érintik a hatályba lépés előtt megkötött jogügyleteket, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatában lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.
:
1.) Helyi közút : az önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos - és járműközlekedésre szolgáló közterült ,
2.) Helyi közút műtárgya : híd, felüljáró, alagút, áteresz, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna,
3.) Középület : az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan,
4.) Közmű : a lakosság és üzemi szükségleteket kielégítő víz, gáz, csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei , berendezései, építményei,
5.) Park: a település belterületén az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterület, amely közterületnek minősülő ( park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra testedzésre is szolgáló véderdő,
6.) Tér : önkormányzati tulajdonban lévő közterület, melyet bárki szabadon használhat, a használatra vonatkozó jogszabályok keretei között,
7.) Vagyoni értékű jog : általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat foglalják magukban. Minden olyan jog, mely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. Más szerv vagy személy tulajdonában, kezelésében álló ingatlan használatát teszik lehetővé, és ennek a jognak a használata, használatának átengedése testesíti meg a szerv vagyonát.
8.) Vagyonkezelő szerv: e rendelet 7. §. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek, továbbá vagyonkezelésre szerződés alapján felhatalmazott más, nem önkormányzati szervek,
9.) Vizek : a folyóvizek ( folyók, vízfolyások ), a közcélú csatornák és természetes tavak, illetve ezek medre,
10.) Vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények : az a létesítmény, amely „ a vízgazdálkodásról „ szóló 1995.évi LVII. Törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében, valamely vízgazdálkodási szempontból összefüggő területen lévő települések együttes szükségletét szolgálja.
Becsei György sk. Barkaszi Judit sk.
polgármester jegyző