NYÍRGYULAJ TÖRTÉNETEA település történelme egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza.Egyes kutatók szerint már Árpád korában lakott terület volt. Szent István ideje alatt pápai tizedet fizetett.A magyarok bejövetelekor itt mindenütt mocsár volt, csak egy kis domb emelkedett ki. 1279-ben a Gutkeled nemzetség birtokába került az uralkodó adományozásával. 1328-ban készített oklevelekben találtak arra vonatkozó adatokat, hogy ekkor már egyháza és papja volt.Zsigmond király a XIV. században a nagytárkányiaknak adományozta. Ezután gyakran cserélt gazdát (Balassa, Bátki, Bogdányi család birtokába került).1659-ben II. Rákóczi György Tököli Istvánnak ajándékozta.1662-ben Báthori Zsófia felvidéki birtokait adta érte.1692-ben Bánfi György erdélyi kormányzó zálogba vette.A község területén állt egy katonai őrhely, ennek a maradványa a református templomban található meg.A XV. századtól kezdve a falu története hozzákapcsolódik a reformációhoz. Amikor a huszita felkelést leverték, hívei szétszóródtak Európában. Így eljutottak Nyírbátorba is, ahol Báthory, a vár ura katonának felfogadta őket. A várban azonban nem gyakorolhatták vallásukat. Ekkor Báthory István nekik adta a falu helyén álló őrhelyet, hogy ott szabadon gyakorolhassák vallásukat. A katonák ekkor kibővítették ennek a kis templomnak a fala még most is megtalálható a már említett helyen. Ezeknek a katonáknak még kórházuk is külön volt, a mai Cseszpitans ami a cseh+spitál szóból ered, jelentése csehek kórháza.A szabadságharc idején, 1703-ban II. Rákóczi Ferenc itt adta ki a pátenst, amelyben megtiltotta katonáinak a kóborlást, a fosztogatást és harcra szólította fel őket. A felkelés Tarpáról indult el, ami Nyírgyulajtól nem messze van. Amikor a seregével Rákóczi elindult éjszaka, a község határában szállt meg. Erről maradt meg az írásos feljegyzés, innen írt levelet a nemesekhez, hogy csatlakozzanak a seregéhez és a levelet így írta alá: "Kelt levelem a Gyulaj melletti táboromból". Erről a történészek sokat vitatkoztak, mivel Dunántúlon is van egy Gyulaj nevű község. De végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy a felkelés Szabolcs-Szatmárból indult, ezért csak Nyírgyulaj lehet, ahonnan a levelet írta. Erről a nép között két legenda keringett. Egyik szerint a falu határában van egy több száz éves tölgyfa és a monda szerint Rákóczi ez alatt a fa alatt pihent meg. Mások azt vallják, hogy a faluban van egy úgynevezett Szentpéteri ház és ebben aludt éjszaka a fejedelem.A települést ebben az időben többször pusztította tűzvész, de mindig újjáépítették. Az 1710-es években elnéptelenedett, és 1745. év után Károlyi gróf vezetésével ruténekkel telepítették be. A rutének görög katolikus vallásúak voltak. Ez időben a település két részre oszlott. A keleti részt Paraszt szernek, a nyugati részt Nemes szernek nevezték.Károlyi gróf a felvidékről hozott aratómunkásokkal telepítette be a Paraszt szert. Belőlük lettek az uradalom jobbágyai, akik főként görög és római katolikus vallásúak voltak. A parasztok között laktak az úgynevezett zsellérek, akik mindenkor a gróf birtokán dolgoztak, illetve napszámoskodtak. Amikor a birtok gazdát cserélt, akkor ezek a zsellérek rendszerint a helyükön maradtak és szolgálták az új földesurat tovább. A Nemes szert a község református vallású őslakói, a kisnemesek lakták. Ezek a különbségek csak 1900 után keveredtek el házasságkötések folytán.A görög katolikus templomot 1447-ben említik először az írások. 1750-ben kápolna épült, amely leégett, majd 1791-től fából készült kápolna működött. A ma is álló és használatban lévő templom építését 1800. szeptember 1-jén kezdték el és 1807-ben fejezték be. 1830-as adatok szerint a hívek száma pontosan 1206 fő volt. Ekkor az egyháznak 28 hold nagyságú birtoka és 3 tantermes iskolája volt, ahol 3 fős tanári kar dolgozott.Az anyakönyvezés 1711-ben kezdődött el. A római katolikus vallásról 1328-ból valók az első írásos feljegyzések. A reformáció korában Báthori István parancsára a római katolikus templomot átadták a református vallásnak.A község nevét a honfoglaló Gyula nevéről kapta. 1908-ban vette fel a Nyír előtagot. Egyrészt a fekvése miatt, másrészt, hogy megkülönböztethessék a Tolna megyei Gyulaj községtől.Az első községház a jelenlegi Kossuth út 7. szám alatt működött. Majd 1900-ban a falu új községházat épített. Ez az úgynevezett Gulácsi telken épült. Az első jegyző Mikolay György volt. Majd utána Nausbart Árpád lett, aki a nevét később magyarosította "Mikesi" Árpádra. Egyébként Mikolay főjegyző és családja emlékét a községi református temetőben egy márvány síremlék is őrzi, melynek felirata jól olvasható még ma is. Mikesi Árpád után Szabó, majd Andrássy László volt a főjegyző, aki 1945. évig volt a község jegyzője.Az első Nyírbátorral összekötő út 1932-ben épült. A település nagysága 1933-as adatok szerint - lakott és külső területe - összesen 6442 hold volt.A falu határában van egy középkori településnek, Ábránnak helye. A nevét 1364-ben említik először oklevelek. Ekkor a Baksa nembe tartozó Tárkányi László birtoka. Nevét templomának vezetőjéről, Szent Ábrahámról kapta. A hajdani falu a mai Ábrány nevű határrész helyén állt.A településre a 90-es évek elején jellemző volt az elvándorlás, mely a városi és kisvárosi élet vonzó tulajdonságaira épült. A jelenség napjainkra megszűnt, sőt ma már városból is érkeznek a községbe lakók.A falu lélekszáma 1920-ban 2.264 fő, 1930-ban 2.236 fő, 2006. évben pedig 2.159 fő volt. Legutóbbi adatunk 2008. január 1.-én 2.088 állandó lakosa volt a településnek.A címer tervezésekor a tervező törekedett az egyszerűségre, de emellett fejezze ki a település sajátosságait. A címer szerkezetét tekintve három részből áll. Bal felső harmadában az egyházakat jelképező templom található, mely a három vallási felekezetet jeleníti meg. Jobb felső harmada a község jellegzetes és egyetlen dombját, a "Dúló-dombot" szimbolizálja, tetején egy dohánytőkével, ami talán egyik legmeghatározóbb növényi kultúrája a falunak. Az alsó részben almát átszövő szalag található a település nevével, illetve az 1328-as évszámmal, mely legkorábbi írásos dátuma a falu létezésének.A címert Vonzáné Szilágyi Hajnalka pedagógus tervezete 2003. évben.